Fogtam tizenegy kannát és felkötöttem az övemre, ebben a stílusos szoknyában táncikálva hagytam ott a kempinget, hogy még utoljára okozzak egy kis örömet a lakóknak. A kannákon végig csodálkoztak és röhögtek az emberek, pedig a kempingen kívül már nem is szoknya alakban vittem…

Ezen az emberen be lehetett szarni. Volt egy aranyos kis traktorkája, az arca pedig olyan majomszerű volt, hogy arra következtettünk, az evolúció során a fáról egyenesen a traktor kormánya mögé pottyant. Imádta, ha zajt csinálhat vagy éppen rombolhat. Minden reggel hétkor…

Ez egy förtelmes történet :-) Egyik este néhány csaj odaült a szomszéd asztalhoz és rövid idő után magukra vonták többségünk figyelmét. Én mondjuk foglalt voltam, és először még Y se volt olyan részeg, hogy tetsszenek neki ezek a lányok, de egy idő után az alkohol azért…

Ott volt a baj, hogy a security-s gyerekek (Y sokat poénkodott a "kertésznadrágjukon") nem értékelték túlzottan a mulatozós hangulatunkat. Folyton baszogattak és fenyegettek, hogy így meg úgy, megvernek, hazamegyünk, leszakad az ég, vége a világnak stb., ha nem hagyjuk abba…

Azon is jót röhögtünk, hogy X-ék egyszer vitatkozni keztek egy homályos körvonalról, ami a parton volt látható a félhomályban. Volt aki szerint ember, és volt aki szerint szemeteszsák. Végül az utóbbi verzió mellett döntöttek, de aztán kiderült: hogy T-t nézték…

Pucicsiga imádott hangokat kiadni magából. Néhány hangsorozat különösen kedves a szívének. Például fogja magát, kinézi egy szám egyik sorát, és felül egy asztal tetejére, mondjuk mindjárt a Malibuban. Ezek után igencsak kitartóan tudja kántálni ezt az egyetlen sort, és…

Nos, azt is hihettük volna, hogy Pufferke aznap estére teljesítette szereplési ütemtervét, de nem így történt. Épp akkori barátnőmmel voltunk a kissátorban, amikor Z, jelenlétünkről mit sem sejtve elkezdte azóta már híressé vált monológját. Mindenesetre elég hangosan…

süti beállítások módosítása