2009.07.15. 14:38
91. epizód: Agárd ’97 – Hazafelé
Fogtam tizenegy kannát és felkötöttem az övemre, ebben a stílusos szoknyában táncikálva hagytam ott a kempinget, hogy még utoljára okozzak egy kis örömet a lakóknak. A kannákon végig csodálkoztak és röhögtek az emberek, pedig a kempingen kívül már nem is szoknya alakban vittem őket, hanem a hátam mögé csapva lógattam a nadrágszíjat. Mikor a Keletibe értünk, már senki se csodálkozott, gondolom, jól illeszkedtem a képbe.
X-nek még kijárt egy kis szívroham a végére, ugyanis hazafelé kocsival ment, de reggel még ivott egy kis sört, és ugye két hét ivászat után érthető, hogy megállt benne az ütő, amikor a rend szigorú őrei szondáztatni kezdték. Öregedett egy kicsit, mire rájött, hogy a szonda nem azért sípol, mert részeg, hanem azért, mert minden rendben. Miután harmadszorra végre sikerült annyi levegőt kiszorítania ijedten pihegő tüdejéből, hogy ez kiderülhessen, lelki szemei már eléggé elkerekedtek a több tízezres büntetés és a mínusz egy jogsi látványától, de végül megkönnyebbülten hanyatlott be a kocsiba.
Nagyon sajnáltuk, hogy haza kellett mennünk, csak a security-s gyerekek vigyorogtak, hogy végre lesz egy nyugalmas estéjük. Volt, aki sajnálta, hogy megyünk, mert tetszett neki a hangulat, amit csináltunk, és gondolom – jobban mondva biztos vagyok benne –, volt, aki nagyon örült, hogy megszabadulhat tőlünk, de ezt már megszoktuk. Na, ennyi volt az Agárd '97. Jövőre megint megyünk.
És akkor majd jönnek a további epizódok, van még mit bevallani :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.