Na, kivételesen nem rólam lesz szó. Az egyik, szegről-végről rokon fickó elég komoly alkoholista volt régebben. Azóta hitgyülis lett, már nem is iszik, mondják. Egyszer megyünk horgászni, a szák máris a vízben. Még nem fogtunk semmit, mégsem üres: hűlnek benne a sörök. Mindössze három dobozos, számára ez volt az absztinencia :) Na, ezután már tudakozódtam, hogy mégis, mennyit ivott régen, ha most ez a helyzet. A válasz a szokásos kocsis hasonlat helyett: „Hát, elitta már egy busz árát...” Aztán vakarja a fejét a referáló bácsika, gondolom, túlzásba esett, és mindjárt enyhíti, de nem: „Egy csuklósét.” :))) Mesélte, hogy piát csak egyszer hányt ki, amikor megkóstolta a frissen lefőzött páleszt. Melegen még ő se bírta.
Szóval ezzel az emberrel történt: A haverjával meghívták őket egy lagziba, a szomszéd faluba. Rövid párbeszéd:
-Minek megyünk oda?
-Inni.
-De azt itt is lehet, közelebb is van.
-Oké.
Ennyit a társadalmi kötelezettségekről, inkább beültek versenyezni a kocsmába, kevertből, ami ugye 32,5%-os. Na, a haverja ebből tudott lerakni 44 felest, mielőtt leesett a pult elé. A rokon 46-ot bírt, akkor lett vége. A faszi legendásan jól bírja ugyan az alkoholt, de a győzelem ára még így is az lett, hogy három napig remegett otthon az ágyon, olyan alkoholmérgezést kapott. Nem semmi.